A németországi vereség nagy hatással volt a magyarokra, kikről egy olasz krónikás ekkortájban azt írta, hogy Ottó győzelmei folytán úgy meg vannak rémülve, hogy „moccanni sem mernek.” Bizonyára túlzás ez a kijelentés, de annyi alapja mégis van s ezt Kézai is tudja, hogy a németországi vereségek…
A franciaországi kalandozás sikere 955-ben új betörésre villanyozta a magyarokat. Most az volt a tervük, hogy Franciaországnak azt a részét fogják sarcok alá vetni, ahol eddig még nem jártak. A szent-galleni krónika szerint olyan nagy számmal készültek fel erre a hadjáratra, aminővel még sohasem…
Zsolt fejedelemsége, amennyiben a hagyományoknak hinni lehet, 947-ben megszűnt, élete pedig 950-ben befejeződött. Így volt-e valójában, avagy másként, biztosan persze nem lehet tudni. Zsolt még életében lemondott a fejedelemségről, hogy az…
Félszázad telt el azóta, hogy a magyarok Európában megjelentek és ezen idő alatt csak fegyverük erejével tudták a népek gyűlöletét féken tartani. Rokonuk, bizalmas szövetségesük nem volt, köröskörül csupa idegen népek közé voltak beékelve. Csupán az őshazában élt egy töredék a saját vérükből,…
A góthiai szerencsétlenség, mely a táborukban fellépett ragály által sújtotta a magyar harcosokat, nem tett mélyebb hatást a kalandvágyó csapatokra. Hozzá voltak szokva már régóta a hadjáratok bajaihoz és a különféle természeti csapásokhoz, úgyhogy 925-ben már megint külföldön kalandoznak a magyarok…
Árpád halála után egyetlen életben levő fia, Zsolt foglalta el a fejedelmi széket. Krónikáink nem sokat tudnak róla, Anonimusz ellenben a maga könyvében egy egész fejezetet szentel uralkodásának. Az ő előadása szerint Zsolt, vagy ahogy ő mondja, Zulta vezér atyjához csak erkölcsben volt hasonló,…
A krónikák elbeszéléseit a honfoglalás eseményeiről már ismerjük. Ha ugyanilyen részletességgel hiteles tudósítások maradtak volna fenn a magyar sereg haditetteiről, akkor tiszta képet alkothatnánk magunknak az egész vállalat lefolyásáról. Ámde éppen az nehezíti meg a tiszta látást, hogy az a gyér…
A krónikák regényes meséi mindenre adnak feleletet, ami csak némileg is érdekes a magyar honfoglalásban s e bőbeszédűségük ellenére mégsem tudnak kielégíteni. Ha a valóság tényeit keressük bennük, nyomban zavarba jutunk. Az útirány, a sereglétszám, a vezérek, a fővezető, az új hazában talált népek,…
Kézai Simon mester és Anonimusz krónikáját az a nagy ellentét különbözteti meg egymástól, hogy amiben nagyon is bőbeszédű az egyik, abban nagyon is hallgatag a másik és viszont. Anonimusz a magyarok honfoglalását feltűnő részletességgel beszéli el, Kézai azonban ennek a nagy eseménynek alig pár…
A dunántúli hódítás befejeztével tíznapi vadászatot tartott Árpád a Vértes erdőségében. A tíz nap elteltével Attila városába, innen pedig Csepel-szigetre tért vissza, hol neje és a nép előkelői nagy örvendezés között fogadták. Még ebben az évben Árpádot a honfoglalás nagy művének szerencsés…