Az ország nagy része meg volt már hódítva, de még mindig nem volt a fejedelemnek állandó udvara és tartózkodási helye. Evégből Árpád Bodrog vára környékéről leszállt és a Duna mentén vonult tovább a „nagy szigetig.” Itt tábort ütöttek és megszemlélték a sziget belsejét. Azt találták, hogy a hely…
Árpád most, felhasználván az Arnulf és Szvatopluk közötti villongást (Anonimusz erről nem emlékezik meg), Huba, Zoárd és Kadocsa vezérlete alatt az Ipolyságot hódoltatta meg, majd egyesítvén velük Borsot, a Garam és Vág mentén küldte seregeit előre. Bors itt elvált a seregtől és a Garam völgyén…
A honfoglalás nagy munkájának kellő előkészítése után a magyar sereg Álmos vezérlete alatt megindult az új haza elfoglalására. Anonimusz ugyanis még mindig úgy szerepelteti Álmost, mint aki a magyarokat az új hazába is elvezeti. Az oroszok, hogy békességben maradjanak, kezesekül adták fiaikat…
Az etelközi vereség után a magyarok tehát új haza keresésére indultak s hosszas vándorlás után, sokféle küzdelem között eljutottak végre Pannonia földjére. Először is a krónikák adatai alapján beszéljük el a honfoglalást, megjegyezve azonban, hogy ezeknek az elbeszéléseknek történelmileg igazolható…
A nép külön törzseket alkotva sátrakban élt, de minden család külön alkotott egy-egy egységet ebben a szervezetben. A gyermekek felnevelése az asszonyok feladatát alkotta, hasonlóképen az élelem elkészítése és a ruházat ellátása. A leányok résztvettek a házi élet és a házimunka mindennemű…
A magyarság eredetéről, nyelvéről, szokásairól, vándorlásairól és hadiéletéről még egyet-mást el kell mondanunk. Tiszta képet e szétágazó, de egymással összefüggő kérdésekről csak úgy adhatunk, ha szorosan vizsgálat alá vesszük a rendelkezésünkre álló eddigi adatokat. Utaltunk már reá, hogy a…
Lebed vezérlete alatt hosszú ideig éltek a magyarok Lebédiában. A kazárok annyira szerették Lebed és annyira iparkodtak megtartani barátságát, hogy kagánjuk előkelő nemzetségből való kazár nőt adott számára feleségül. A házasság azonban gyermektelen maradt, a kazárokkal való szövetség pedig szintén…
Anonimusz, miként Kézai Simon mester, a régi magyarok viselt dolgainak krónikása, aki a magyarok bejöveteléről és vitézi tetteiről szóló krónikáját minden valószínűség szerint a tizenharmadik század elején írta. A történettudományban, mivel kilétét pontosan nem sikerült megállapítani, az Anonimusz…
Van egy tizenharmadik századbeli krónikánk, melyet Kun László fejedelem udvari papja. Kézai Simon mester hagyott reánk és abból a szempontból nevezetes, hogy a legvitásabb kérdéseket nyugodtan, minden aggódás nélkül megoldja. Kézai Simon a magyarok eredetét egészen a bábeli torony építéséig…
E kétféle elmélet, mely a nyelvre vonatkozó egyezések és hasonlóságok figyelembevételével iparkodik megállapítani a faji származás vitáját, egymással való ellentétessége ellenére annyit mégis kétségtelenül megállapít, hogy a magyar nyelvben finnugor és török elemek nagy számmal mutathatók ki s hogy…